Német személyes névmások
A német nyelvben a névmások használata attól függ, hogy milyen esetben szerepelnek a mondatban. Először is érdemes a nominativusra („Nominativ”) és az accusativra („Akkusativ”) összpontosítani, mivel ezek a leggyakrabban használt esetek a mindennapi kommunikációban.
A nominativus a ki? mi? kérdésekre válaszol, és leggyakrabban a mondat alanyaként használják.
Egyes szám:
ich – én
du – te (informális)
er – ő
sie – ő
es – az
Többes szám:
wir – mi
ihr – te (informális többes szám)
sie – ők
Sie – te (alapes egyes és többes szám)
A német személyes névmások táblázata nominativusban. Kattintson a szavakra vagy a képekre az egyes névmások kiejtésének meghallgatásához.
![]() |
![]() |
||
| Singular | Plural | ||
![]() |
![]() |
||
| ich | wir | ||
![]() |
![]() |
||
| du | ihr | ||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
| er | sie | es | sie |
Különbség a „sie” és a „Sie” között
A német tanulók egyik gyakori kihívása a „sie” és a „Sie” névmások megkülönböztetése. A kisbetűs „sie” a szövegkörnyezettől függően „ő”, „ők” vagy „az” jelentéssel bír, míg a nagybetűs „Sie” a formális „te” névmásra utal (egyes és többes számban). Fontos figyelni a szövegkörnyezetre és a helyes nagybetűs írásmódra, mivel ez megváltoztatja a mondat jelentését.
Ez a beszédfelismerő gyakorlat a német személyes névmásokkal segít tökéletesíteni a kiejtésedet és bővíteni a szókincsedet.
1. gyakorlat
A 2. gyakorlatot más német tanulási módszerekben nem találod meg. Lehetővé teszi, hogy közvetlenül németül gondolkodj, fordítás igénybevétele nélkül, és így úgy beszélj, mint az anyanyelvi német beszélők. Az UPL-nek köszönhetően már az első német órádon is természetesen kifejezheted magad Goethe nyelvén.









